Justine Henin 1982.június 1.én született Belgiumban.Hétszeres egyéni Grand Slam-győztes: négyszer nyert a Roland Garroson (2003, 2005, 2006, 2007), kétszer a US Openen (2003, 2007), egyszer az Australian Openen (2004). Csak Wimbledonban nem sikerült győznie, pedig két döntőt is játszott (2001, 2006). Összesen 41 WTA-tornát nyert, kétszer megnyerte az évzáró világbajnokságot is. A 2004-es athéni olimpián egyéniben aranyérmet szerzett.2008. május 14-én a sportvilág nagy meglepetésére bejelentette visszavonulását. Ő a legelső teniszező, aki világelsőként vonult vissza.

Profivá válása:1999. január 1.

Caroline Wozniacki: Odense, 1990. július 11.                             Dániában született.2010-ben világranglista első egyesben.

Profivá válása:2005

A sport meghatározott célú mindennapos tevékenység, a mindennapoktól különböző környezetben; célja a testedzés, versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése vagy ezeknek kombinációja. A kitűzött cél határozza meg a sport jellegét, a sportoló (vagy csapat) képességei és bátorsága mellett.Ebből következik, hogy a gátfutás egy stadionban nézők ezrei előtt sportnak számít, míg egy patak átugrása kirándulás alatt egyszerűen csak a lábak szárazon tartására tett kísérlet.Sokféle sport létezik, amelyek mind jelentősen hatnak az emberek érdeklődésére, időbeosztására és pénztárcájára, akár sportolóként, akár nézőként élvezik.

A sport története :

A sport történelmen átívelő fejlődése sokat elárul a társadalmi változásokról és a sport természetéről.Úgy tűnik, a sport magába foglalja az emberi képességek öncélú fejlesztését és a képességek gyakorlati alkalmazhatósága miatti fejlesztését egyaránt. Ebből következik, hogy a sport feltehetőleg az emberiséggel egyidős, és a kezdetektől hasznos módja lehetett a tanulásnak és fejlődésnek.Természetesen ahogy haladunk visszafelé az időben, egyre kevesebb bizonyíték támasztja alá ezt a feltételezést.A görögök nem képeztek egységes társadalmat, s nem volt egységes birodalmuk sem. Kultúrájukkal hódították meg a Földközi-tenger térségét, amelyet mindenestül áthatott az agón, vagyis a versengés, a küzdelem szelleme. Nevelési rendszerükben a szellem művelése mellett a test ápolása is kiemelt szerepet kapott: így jött létre a görög embereszmény, a kalokagathia („jóság és szépség”), melynek célja az erkölcsös, művelt és testileg is edzett férfi kinevelése volt. Csakis ennek figyelembevételével érthetjük meg, hogyan maradhatott fenn szinte változatlan formában csaknem 1200 évig az olimpiai játékok intézménye.A versenyek„Ünnepi játék sincs, ami méltóbb / Dalra, mint Olümpia” – énekelte az ókori olimpiák koszorús költője, Pindarosz. Bár az első olimpiai játékot i. e. 776-ban jegyezték fel – ez lett a görög időszámítás kezdőpontja –, a versenyek eredete messze a görög őstörténet homályába vész. Annyi bizonyos csak, hogy az olimpiai viadal sokat változott az első feljegyzések óta. Itt ismertetett formája a klasszikus korban (i. e. V. század) szilárdult meg.A modern olimpiák is rendelkeznek sajátos rituálékkal, mint például a fáklyás futás Olümpiából, a nemzetek felvonulása, az eskütételek, a győztesek nemzeti himnuszának eljátszása stb. Mivel az ókorban Olümpia Zeusz szent területe volt, a játékok is vallásos jelleget öltöttek. Az ünnep első napján közös áldozatot mutattak be Zeusz oltárán, ekkor osztották be a versenyzőket, és eskették meg a bírákat. A második napon rendezték meg a 18–20 év közötti fiúk versenyeit. A harmadik és negyedik napon zajlottak a nagy versenyek. A hosszútávfutás volt az első szám, ami az olimpiai stadion hosszának valószínűleg huszonnégyszeres lefutását jelentette (kb. 4600 méter). Utána következett a legősibb versenyszám, a stadion-futás (192 méter); majd a kettős stadion-futás, amikor oda és vissza kellett a távot megtenni (384 méter). A gyakorlatot nehezítette, hogy puha, süppedős homokban és mezítláb kellett futni. A futószámok után jött a birkózás, majd az öklözés. Ez utóbbi szó szerint „vérre ment”, mivel a bokszolók disznőbőr szíjat tekertek kezükre, amit ólomból vagy bronzból készült dudorokkal láttak el. Ókori anekdoták szerint az egyik ökölvívónak kiverték a fogait, de az lenyelte azokat, hogy ellenfele ne vegye észre; egy bokszolót pedig Akrokherszitésznek, vagyis „Kézfejes”-nek hívtak, mert az volt a szokása, hogy ellenfelének elkapta ökölbe szorított kézfejét, és azt megszorítva összetörte csontjait. A harmadik nap versenyeit a pankration zárta le, amely az öklözés és a birkózás elegye volt, de ebben nem viseltek kesztyűt. Erről a versenyszámról is akad anekdota: egyszer egy Arrakhión nevű birkózót ellenfele megfojtott, miközben az kitörte amannak lábaujjait. A fojtogató kínjában feladta a versenyt, mire a bírók győztesként hirdették ki Arrakhión holttestét… A negyedik napot a lovasversenyek nyitották meg, majd azt követte az öttusa (ez ugrásból, futásból, diszkosz- és gerelyvetésből, valamint birkózásból állt). Az utolsó versenyszám, amely az ünnepeket zárta, a teljes fegyverzetben végzett fegyveres futás volt. Az ötödik nap már csak ünnepléssel telt: a győzteseket megjutalmazták, ünnepi lakomát adtak tiszteletükre. 

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
sport - © 2008 - 2024 - sportnet.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat